Nem történt meg a rendszerváltás – vallja szomorúan Vanek Béla, aki egyetemistaként vett részt a forradalomban. Akkor és később is megfigyelték, nem tud megbocsátani azoknak, akik egy egész nemzetet tönkretettek.

Szerényen „másodállású forradalmárnak” nevezte magát Pataki László, aki a szabadságharc leverése után sem hagyta abba szervezkedést. Nem véletlen szerinte, hogy 56 igazi hősei mind begubóztak – sok szemét dolog történt azóta is.

Biszkuné ítélte börtönre, az a bírónő, akik Tóth Ilonát a halálba küldte. Tollasi Ilona nem lenne újból forradalmár, mert éppen azok árulták el, akiken segített.

Voltak, akik nem fegyverrel harcoltak a forradalmi eszmékért, Rácz Sándor november negyedike után vált a levert szabadságharc ikonikus alakjává. Kádárral csatázott, börtönnel büntették.

Mécs Imre mellett talán Bánkuti Gézát érte a legtöbb támadás a rendszerváltozás után az 56-osok közül. Amíg Mécs az árulás szimbolikus alakja lett, a motorosbajnok Bánkuti jobboldali elkötelezettsége, vagyona és befolyása miatt lett a lejáratás célpontja.